Útszéles magány (versek, Stádium, 1995)

Húszévesen jelent meg első verseskötetem. Zöldfülű voltam még és indulatos, a kamaszkor terhes örökségével vállamon. Egyedül a versek voltak azok, amikben megkapaszkodhattam. Csatangoltam, írtam, és olykor egyetemre jártam. Az Útszéles magány olyan, mint az első igazi szerelem.

Tartalom:

 

Madárjós (versek, Tevan, 1998)

Életem egyik - talán első - mélypontjának lírai dokumentuma ez a kötet. Az útkeresés, a saját lábra állási kísérletek dermesztő némafilmje. Segítségül a görög mitológia klasszikus szereplőit hívtam. Odüsszeusz ekkor bukkan fel először, hogy aztán sokáig együtt bolyongjunk, csak amíg ő a mítosz tengerein, én az emlékeim között.

Tartalom:

 

   

Itt, a papíron (versek, Széphalom Könyvműhely, 2001)

Az alkotói életforma és a családalapítás egymásnak feszülése sok küzdelemmel járt. Az egyszerre meditatív és kicsapongó élet lángját vissza kellett csavarnom, hogy észrevegyem a körülöttem élők fájdalmait, és megtanuljam a szeretet nyelvét. Az alázat és a türelem képességének elsajátításában Buzzati hőse, Drogo főhadnagy volt a társam.

Tartalom:

Eleven csónak (esszék, kritikák, tanulmányok, Magyar Napló, 2004)

"Nem vagyok kritikus, s nem is akartam azzá válni sohasem. (...) Költőként és izgága olvasóként merültem el az érintett alkotásokban. Hogy mennyire sikerült, hogy milyen mélységekig jutottam, majd elválik. Két Vergiliusom volt utam során: az alázat és a kíváncsiság." (részlet a Bevezetőből)

Tartalom:
   

A másik apa (versek, Stádium, 2005)

Az Itt, a papíron egyenes folytatása, csak ekkorra a belső konfliktusok javán már túljutottam, harcaim zömét megvívtam, apává értem, talán játékosabbá is váltam. Ugyanakkor házasságom krízisének is lírai látlelete e kötet, a nő - férfi klasszikus párharcának megszenvedett epizódja. Lehet, hogy költői nyelvem itt lép át végleg a felnőtt korba.

Tartalom:

Ulysses helikoptere (versek, Tipp-Cult - Parnasszus, 2008)

Harminc körül az ember meghúzza első mérlegét. Megáll, körülnéz, fölméri a veszteségeket, és megpróbálja az életét egy fokkal bölcsebben, higgadtabban folytatni, és kevesebbet tékozolni el belőle. A vers mindenhatóságába vetett hitem elbizonytalanodása közepette édesapám halála révén olyan emlékekkel is farkasszemet néztem végre, amilyenekkel addig nem voltam elég bátor.

Tartalom:
   

Ballada hétköznapi díszletekkel (válogatott versek, Stádium, 2010)

A kötet négy különböző szemszögből meséli el és újra az életem. Az első ciklus költői-emberi indulásom állomásai közt, a második a gyerekkori emlékek útvesztőiben, a harmadik a szerelem, apává érésem rögös útján, a negyedik a lírai összegzések világában kalauzolja el a legkitartóbbakat. Így öt verseskötetet tarthat kezében Olvasóm, melyek sorában az ötödik maga ez a könyv, amelyhez Kirják Miklós festőművész barátom készített akvarell illusztrációkat.

Tartalom:

 

El perro (válogatott versek spanyol nyelven, Bluebird, 2010, Miami)

Ferdinandy György íróbarátom jóvoltából és válogatásában született meg ez a kötet, amelyet 2011 februárjában mutattunk be több helyszínen Miamiban. A verseket María Teresa Reyes és Heriberto Hernández fordította spanyolra. A könyvhöz Eduardo Sarmiento készített izgalmas illusztrációkat.

   

Calul lacurilor (Ló a tavon, válogatott versek román és magyar nyelven, Proema, 2011, Nagybánya)

Georghe Pârja költő meghívására részt vettem a Nikita Stanescu Költői Fesztiválon Máramarosszigeten. Erre az alkalomra a román kollégák lefordították és könyvben kiadták 33 versemet. A fordításokat Ioan J. Popescunak és Fábri Sándornak köszönhetem.

Miféle földet (válogatott és új versek, Orpheusz, 2014)

Több év kihagyás után újra megszólalt bennem a vers. Zaklatott és sűrű életem csöndjeiben jó volt meghallanom és papírra vetnem az új, szokatlan prozódiájú darabokat, amelyek megvilágították a terméketlen éveket is. A végleges otthon keresésének lírai dokumentumai ezek, s húsz év költői terméséből nyújtott fukar válogatásomat foglalják keretbe.

   

Szomjúság (regény, Magyar Napló, 2016)

A költők is előbb-utóbb írnak egy regényt, ha nem többet. Alapvetően önéletrajzi könyv, de úgy éreztem, hogy kicsit egy nemzedék nevében is beszélnem kell, amikor a nő-férfi ellentétéről, a kudarcba fulladt házasságokról, vagy a rendszerváltás körüli kamaszkorról elmélkedem. Talán az életszomjúságról szól, az elillanni hagyott pillanatok utáni vágyról. S hogy megértsük egymást, magunkat, és elfogadjuk olyannak, amilyenek valójában vagyunk.